Ha én cápa lennék,
Embert sose ennék,
A vidám partokat
Messze elkerülném.
Hogyha tenger lennék,
Sosem háborognék,
Finom jó halakkal
Mindenkit ellátnék.
Ha vadállat lennék,
Emberrel nem lennék,
Annak a húsából
Soha nem is ennék.
Ha én szakács lennék,
Finomakat főznék,
Az én jó főztömből
Sokan sokat vennék.
Állatorvos lennék,
Állatokkal lennék,
Minden jó állattal
Nagyon sok jót tennék.
Ha én orvos lennék,
Mindent gyógyítanék,
A sok szenvedéstől
Mindenkit mentenék.
Ha én tanár lennék,
Diákot szeretnék,
Minden tudásommal
Jó embert faragnék.
Ha én művész lennék,
Folyvást csak alkotnék,
Remekműveimben
Te is gyönyörködnél.
Ha én rabló lennék,
Sohasem rabolnék,
Csupán passzióból
Zord zárakat nyitnék.
Ha én hóhér lennék,
Munkám nem végezném,
Szegény ember nyakán
Engedne a kötél.
Ha én mester lennék,
Mindig pontos lennék,
Időben ott lennék,
Mégsem sokat kérnék.
Ha én kukás lennék,
Sok szemetet vinnék,
Szép kis városomban
Szemetet nem hagynék.
Ha én bankár lennék,
Senkit be nem csapnék,
Kölcsönt olcsón adnék,
Tönkre senkit tennék.
Hogyha rendőr lennék,
Senkit nem büntetnék,
Csak a gumibottal
Meg megfenyegetnék.
Ha én paraszt lennék,
Asztalra jót tennék,
Finomságot ennél,
Jó ember te lennél.
Ha én virág lennék,
Sohasem hervadnék,
Tavasz, nyár, ősz, télen
Mindig illatoznék.
Ha én szép lány lennék,
Sokszor férjhez mennék,
Minden jó uramnak
Sok gyereket szülnék.
Ha én anya lennék,
Családomnak élnék,
Finomakat főznék,
Jó embert nevelnék.
Ha kurtizán lennék,
Szívből szeretkeznék,
Elhagyott férfinak
Vigasztalást adnék.
Hogyha jó pap lennék,
Soha nem papolnék,
Bárki bajban legyen,
Annak segítenék.
Szenátor nem lennék,
Akkor mit is tennék!
Csak otthon maradnék,
Hazudni nem tudnék.
Ha pilóta lennék,
Felhők fölött járnék,
Boldog embereket
Szép tájakra vinnék.
Ha én hajó lennék,
Hét tengert bejárnék,
Kikötőben laknék,
Szép lányokkal hálnék.
Hogyha költő lennék,
Szép verseket írnék,
Te meg elolvasnád,
Messziről köszönnék.
Ha szerető lennék,
Szerelemnek élnék,
Sok-sok fájdalommal
Édes keseregnék.
Hogyha diák lennék,
Nem tudom mit tennék,
Fiatalnak élnék,
Vagy csak tanulgatnék.
Hogyha eső lennék,
Csak éjszaka esnék,
Csodás napsütésnek
Útjába nem esnék.
Ha palota lennék,
Büszke sose lennék,
Két nagy szárnyaimmal
Mindenkit behívnék.
Hogyha város lennék,
Mindig tiszta lennék,
Friss, jó levegőmmel
Mindenkit itatnék.
Hogyha bútor lennék,
Szépen díszelegnék,
Sok nagy fiókomba
Sok szép ruhát tennék.
Hogyha gyerek lennék,
Kis csintalan lennék,
Otthon a kályhába
Sok sok rossz fát tennék.
Hivatalnok lennék,
Senkit nem váratnék,
Az ügyeket gyorsan,
Szépen elintézném.
Ha én mentős lennék,
Mindenkit mentenék,
Öt perc alatt bárhol,
Nyomban ott is lennék.
Ha feleség lennék,
Csak szép szóval szólnék,
Uramhoz, fiamhoz
Mindig kedves lennék.
Öregasszony lennék,
Sohasem morognék,
Ha rossz kedvem lenne,
Magamba húzódnék.
Hogyha bíró lennék,
Mindig jól ítélnék,
Ölelkezgetnének
Esküdt ellenségek.
Ha én beteg lennék,
Gyorsan meggyógyulnék,
Okos orvosomnak
Örömére lennék.
Hogyha kakas lennék,
Hajnalkukorélnék,
Tyúkháremet vennék,
Naphírnöke lennék.
Kereskedő lennék,
Mindig kedves lennék,
Sok, szép, jó árumat
Nagyon sokan vennék.
Menyasszony ha lennék,
Fényben tündökölnék,
A nap királynője
Mindig csak én lennék.
Hogyha folyó lennék,
Messze kanyarognék,
Soha nem áradnék,
Várost nem rombolnék.
Öreg Föld én lennék,
Soha nem remegnék,
Se falut se várost
Romba nem döntenék.
Gonosz sose lennék,
Rosszat sose tennék,
Nem visz rá a lélek,
Szép jövőt remélek.
Ha én ország lennék,
Ekkor boldog lennék,
Akármerre néznék,
Könnyeket nem látnék.
