Hosszú az éjszaka,
Széles az ágy!
Mikor jössz már haza!
Gyötör a vágy.
***
Hideg, rideg minden nap,
Mikor tőlem távol vagy.
Nem hallom a hangodat,
Nem látom az arcodat.
***
Zuzmarás reggelen
Hajnalban felkelek.
Szólnék,, de nincs kinek,
Kereslek tégedet.
Hozzád a képzelet
Repíti lelkemet
Napfényes tájakra,
Szerelmes vágyakra.
***
Jajj de szépet álmodtam,
Veled voltam álmomban,
Karjaidban pihentem,
Jajj istenem, "elmentem",
Bánatosan ébredtem.
***
Számolom a napokat,
Mikor újra láthatlak,
Karjaimba zárhatlak,
Csókolhatom ajkadat
A gépmadár elrepült.
A vidámság elkerült.
Minden percben hazavárlak.
Királynéja vagy e háznak.
***
Majolika ragad,
A kosz rajta marad,
Udvaron a szemét
Szúrja gazda szemét
Háziasszony jajj de kéne,
Minden piszok tőle félne,
Ragyogna a majolika,
A nagy háznak minden lika.
***
Gonosz Böing mitműveltél!
Magányos emberé tettél!
Te vagy az én ellenségem.
Hozd vissza a feleségem!
***
Nagy a rumli, szalad a ház,
Rendre férfi sosem vigyáz.
Házigazda nagyon lomha,
Csetres szagú már a konyha.
A kutyák meg éheznek,
Hiányságot éreznek,
A gazdasszonyt hazavárják,
Szomorúak szegény párák.
***
Nincsen ingem se gatyám,
Jó illatú szép szobám,
Távol van a szeretőm,
Az egyetlen jótevőm.
A földtekén odaát
Ottan éli világát,
Én meg itthon maradok,
Száraz kóró lankadok,
Mint öregfa korhadok,
Pusztulásba rohanok,
Talán bizony meghalok,
Sajnáljatok magyarok!
***
Nem kelt föl a nap,
Mert nem itthon vagy.
Gyere haza, had ragyogjon,
A János meg vigyorogjon!
***
Tohonya én azért vagyok,
A gondjaim nagyon nagyok,
Elvitték a feleségem,
A drága szép nyereségem.
Mint a lele, csak kószálok,
Gondolatban hozzászállok,
Míg repülök, nincsen munka,
Ezért mocskos most a konyha.
***
Messze város csodás Hong Kong,
Majsa város szinte csak kong,
A szép asszony nincsen benne,
Jó lenne, ha itthon lenne.
***
Bánatosan ügyelek,
Telefonra figyelek,
Megcsörrenjen, csak azt várom,
Világ végén van a párom.
***
A földkerék forog,
Doktor otthon morog,
Nem találja helyét,
Keresi a nejét.
***
Az éjszaka sötét,
János issza sörét,
Bánatában iszik,
Párját messze viszik.
***
Kínai konyha
Eszem itt a moszatot,
Mindenféle kacatot,
A gyomrom meg azt sem tudja,
Befogadja, vagy kidobja.
***
Aludni nem tudok,
Nagy ágyban kinlódok,
Utánad vágyódom,
Merre jársz, nem tudom.
***
Az eső csepereg,
A doktor kesereg,
Távol messze az ő párja,
Szíve, lelke csak őt várja.
***
Keletkína déli csücske,
Ott nyaral a szívem csücske,
Sétál, vásál nagy merészen,
Én meg itthon heverészek.
De jó lenne vele lenni,
Liba májat vele enni,
Mellé bújni selymes ágyba
Szerelmetes forró vágyba.
***
Hajnalban a hálószoba,
Gyere rózsám gyorsan oda!
Huncutkodunk, kacérkodunk,
Össze-vissza kavarodunk.
***
Mit ér ez a Majsa város,
Ha a szívem ily magányos,
Ha a párom velem lenne,
Kunmajsika is szebb lenne.
***
Délkínai tengerpart,
Jászszen'lászló messze vagy,
Arra búsúl édes párom,
Hogy meglássam,alig várom.
***
A kínai nagyon sok,
Alig vannak ott mások.
Rózsa bimbóm hiányzol,
Miért vagy te most máshol!
***
Kiszakad már a belem,
Alig van már élelem.
Főzni kéne, de nem tudok,
A kamrában lótok-futok.
Messze szállt a kényelem,
Feleségem nem lelem,
Elrepült a jobb kezem,
Főztem, de nem élvezem.
***
János,gyere Hong Kongba!
Nem megyek én Hong Kongba,
Beszélnek ott makogva,
Lehet, hogy értelmesen,
De szavukat nem értem.
Anyát szidnak, vagy becéznek,
Talán hülyének is néznek,
Szánalmasan segítenek,
Rajtam nagyokat nevetnek.
Sose látott betükkel
Írnak ravasz trükökkel,
Hogy mit írnak bámulom,
Amit érzek, fájdalom.
Tehetetlen szánalom,
Megtanulni akarom,
Attól félek, nem tudom,
Nincsen arra alkalom.
Himaláját arrébb tolni,
Vagy a csúcsát lerombolni,
Olyan neház a kínai,
Ne kezdj hozzá kunmajsai!
Mandarin, vagy kantoni,
Érthetetlen honkongi,
Logikáját nem lelem,
Össze-vissza keverem.
Túlvilági félelem,
Mi történhet itt velem!
Zúg a fejem, mit mondhatnak
Világ végi kinaiak.
Hová tenni nem tudom,
Szétesik a tudatom,
Mintha másik bolygón lennék,
Mintha kígyó májat ennék.
Páni ez a félelem,
Magyar az én életem.
Őrületbe kergetnétek,
Ha Hong Kongba elvinnétek.
