Talán nincs is olyan ember, aki időnként el ne gondolkodna, milyen is a világ, hogy keletkezett, hogy is van ez az egész.Egy bizonyos kor után némi ismeret és sok sok tapasztalat birtokában kialakul egy egyéni világkép, ami lehet, hogy igaz is, nekem is kialkult egy világképem, amit most le szeretnék írni.
A tudomány ameddig több-kevesebb bizonyossággal vissza tudja követni a történelmet, az az ősrobbanás, a Nagy Bumm. Az ősrobbanás olyan esemény volt, amikor az anyag nemcsak mechanikailag robbant szét, hanem maga az anyag is meghasonlott önmagával, és antianyag keletkezett. Az antianyagról több helyen olvastam, hallottam. Ha antianyag van egy mágnesben, az nem pont észak felé mutat, hanen, ha minimális mértékben is, de eltér, mert az antianyag mágnesezés szempontjából ellentétesen viselkedik. Az ősrobbanáskor nem egyfajta antianyag keletkezett, hanem kétfajta, az egyiket talán magas, a másikat mély antianyagnak nevezném el. Ezek egymás tükörképei, mint az emberi test jobb vagy bal fele, vagy a mágnes északi és déli pólusa, vagy egy épület két szárnya. A két féle antianyag a világnak bizonyos polaritást kölcsönöz. A két féle antianyag hatalmas energia által jött létre és természetellenes állapot, arra törekszik a magas és mély antianyag, hogy egyesüljön, és létrejöjjön az ősanyag. Az egyesülésnek akadályai vannak, fizikai, kémiai illetve egyéb akadályai, amit az antianyagok mozgás által próbálnak lekűzdeni.Tehát az ősrobbanásban az ősanyag megsemmisült, illetve átalakult magas és mély antianyaggá. A kétféle antianyag, ahogy lehetősége lett, eyesült, és egy része visszaalakult ősanyaggá.Tehát az ősrobbanás előtt létezett az ősanyag, az ősrobbanáskor csak magas és mély antianyag, az ősrobbanás után közvetlenül egy kevés ősanyag és sok magas és mély antianyag. Az idő előrehaladtával az ősanyag mennyisége egyre nő, az antianyagok egyre fogynak.
Az, hogy kétféle antianyag létezik, feszültséget indukál, nevezetesen azért, mert mindegyik antianyag egyesülni akar a párjával, hogy létrejöjjön a nyugvó, feszültségmentes ősanyag. A hinduk talán így képzelik el a Nirvánát, a semmit, az abszolut nyugalmat. Ez a feszültség különféle mozgásokat indukál, mechanikai, biológiai, kémiai, nukleáris és egyéb mozgásokat, amelyek útján lehetővé válik az antianyagok egyesülése. Ezt az elképzelést napjainkban is több jelenség látszik alátámasztani. Az anyag a nyugalom, az egység felé törekszik. A magas hegyek kopnak, mind alacsonyabbak lesznek, az öreg röghegységek alacsonyak, a fiatal hegységek magasak, a mélyebb területek feltöltődnek. A magas hegyekből pl a magas antianyagok a víz, a szél a földrengések által elvándorlnak egyéb, főleg mély területek felé, hogy megtalálják antianyag párjukat. Az óceánból felszáll a pára, messzi földre eljut, hogy egyesüljön antianyag párjával, hogy anyagot mosson ki a hegyekből a folyókba, amik gyakran kiáradnak, nagy területeket árasztank el, hátha ott megtalálják a régen elszakadt antianyag párjukat. Talán legérdekesebb az antianyagok indukálta biológiai mozgás. A vándormadarak évente kétszer költöznek, nagy területeket bejárnak, ezer veszéllyel szembenéznek, mégis teszik, hajtja őket a bennük levő antianyag, hogy megtalálja a párját. Az emberek viselkedése is bizonyiték. Az emberek legkedvesebb szórakozása az utazás, bár veszélyes, mégis időről időre mennek máshová, vágynak megkóstolni más tájak ételeit, italait, a férfiakat izgalomba hozzák az idegen típusú nők, bennük látják antianyag párjukat. Tipusos életszituáció. Van egy 22 éves délceg legény, nem messze tőle lakik egy 18 éves, szép, szorgalmas, tiszta leány, mindenki azt mondja, ezeket az Isten is egymásnak teremtette, mégis a legritkább estben veszi feleségül a legény a szomszéd lányt, de nagyon gyakran a katona éveiben megismert, távol lakó, nem is nagyn szép, nem is szorgalmas, nem is nagyon tiszta lányt veszi feleségül. Az ipar, a kereskedelem is ezt bizonyítja. Az ércek kevés helyen, nagy tömegben fordulnak elő, ahonnan kibányásszák és a sok helyen előforduló kohókba viszik, a kész fémet a még több helyen levő gyárakba, a készterméket a még tübb helyen levő kereskedésekbe, onnan pedig a világ minden pontjára a fogyasztóhoz. Az élelmiszerekkel ugyanez a helyzet. Az emberek nagyon szeretnek robbantani, kezdetben csak az egyik követ a másikra dobták, pattintották, a hegyes köveket nyílvessző hegyére tették, később háborúztak, nagy távolságokra meneteltek, vitték eszközeiket, arzenáljukat, aminek jelentős részét ott hagyták, a zsákmányt viszont hazahozták. A puskapor felfedezése még nagyobb lehetőséget adott a robbantásra, a dinamit, a trotil még ennél is többet.Napjainkban a nukleáris robbantóanyag a csúcs. Annyi nukleáris robbantóanyag halmozódott fel, amivel akár az egész Földet is fel lehetne robbantani, szétszórni a kozmoszba, hogy az itt levő anyag egyesülni tudjon antianyag párjával.
Sorolhatnék példákat bőségesen, földrengések, tűzhányók, szökőárak, meteorit becsapódások mind azt bizonyitják, hogy az anyag mozog, és egyre inkább elegyedik, megszűnik az elszigeteltsége, egymás mellé kerülnek a magas és mély antianyagok, megszűnik a feszültség, visszaalakul az ősanyag, és nyugalom lesz. Jelenleg a világegyetemben is minden mozog, a bolygók önmaguk is forognak, többségük fortyog is, felszinükre tör a láva. Hosszú utakat tesznek meg térben és időben.
Az már bizonyított tény, hogy a világ nemcsak anyagból, hanem lélekből, szellemből is van, ami különbözik az anyagtól. Ujabban azt is bebizonyították, hogy a léleknek súlya is van. Preciziós mérésekkel bebizonyították, hogy az emberből halála pillanatában valami eltávozik és könnyebb lesz, pedig hermetikusan lezárt rendszerben fekszik. A keresztény vallás, de szinte minden vallás azt vallja, hogy az ember nemcsak testből, de lélekből is áll. Míg az anyag az egységesség felé törekszik, a lélek egyre jobban diferenciálódik. Pl. a jó lelkű ősember megosztotta zsákmányát gyengébb, beteg, vagy estleg öreg embertársával, jót tett, a lelke a jó irányba nemesedett. A gonosz ősember bunkóval agyonütötte embertársát, hogy megszerezze a zsákmányát, lelke ezáltal gonoszabb lett. Manapság már a jót szervezetten teszik az emberek, a különféle szeretetszolgálatok behálózzák az egész világot, modern eszközökkel, magas színvonalon dolgoznak. Ezzel szemben állnak legmodernebb technikával dolgozó világméretű bűn és terrorszervezetek.
Az ember lelke nem egységes, benne a jó és a gonosz is megtalálható, a jó lelkű ember is néha gonoszat cselekszik, a gonosz ember is tesz néha jót. Az ember testében addig marad a lélek, amig a test szolgálni tudja. Amikor már olyan gyatra a test, hogy sem jót, sem rosszat nem tud tenni, a lélek elhagyja, és átkerül az ötödik dimenzióba. Az ötödik dimenzióban vannak a lelkek, a jók és a gonoszok is. Ha életében valaki túlnyomóan jót tett, túlnyomóan jó a lelke, akkor a jó lelkek veszik körül, és igyekeznek még jobbá tenni. Egy bizonyos ponton kifogy az ötödik dimenzió beli jó lelkek lehetősége, hogy tovább alakítsák a lelket. Ekkor a lélek testet akar, és abba a testbe költözik bele, ahol épp fogamzás történik. Nagy szerepe van itt a véletlennek.Ha egy túlnyomóan jó lélek egy jó lelkű családba születik, ott tovább tisztul a lelke, lehet, hogy a gonosz rész teljesen ki is megy belőle. Az ilyen ember miután meghal, a lelke átmegy az ötödik dimenzióba, és többé nem jön vissza az anyagi világba.Ezek a lelkek alkotják a szentek közösségét, csak isteni lelkük van. Ha valaki élete során túlnyomóan gonosz dolgokat követett el, az ötödik dimenzióban a gonosz lelkek veszik körül, igyekeznek még gonoszabbá tenni, nekik is egy ponton elfogy a lehetőségük, ekkor a gonosz lélek testet akar, hogy a teste által még gonoszabb lehessen. A lélek ujjászületésében a legkülönfélébb variációk lehetségesek. A legnagyobb teljesitmény, ha egy jó lélek beleszületik egy gonosz családba, és a gonoszokat jóvá teszi, az ellenkezője siralmas. Ez a lélekvándorlás a test és az ötödik dimenzióba és vissza addig tart, míg a jók abszolut jók , a gonoszok abszolut gonoszok nem lesznek. A jó gyűlöli a gonoszt, a gonosz gyűlöli a jót, a kétfajta lélek összecsap, hatalmas összeütközés, háború keletkezik, melynek kapcsán létrejön az Ősrobbanás, és minden kezdődik előről.
Kezdődik előről?
Ha kis távolságokat nézünk, egyenes szakaszokban gondolkodunk. Mindennek van kezdete, vége, az időnek, a térnek, az útnak, az életnek, ha globálisan gondolkodunk, ott nincs egyenes. A bolygók gömb alakuak, kör, elipszis pályán mozognak térben , és valószínű időben is. A körpályán mozgásnak egyik tulajdonsága, hogy egyszerre távolodik, és közeledik is a kör bármely pontjához. A tér és az idő hasonló fogalmak. Nagy kérdés, vajon távolodunk, vagy közeledünk az Ősrobbanáshoz. Ha az idő is körpályán mozog, nem zárja ki az egyik a másikat.
Örök és eldöntetlen kérdés,hogy ki inditotta el a világot, ki teremtette, ki szabályozza, ki irányítja, létezik e Isten, létezik e túlvilág. Én sem tudom eldönteni, de megpróbálom. Elindulok valahonnan pl az autótól. Az autó nem jött volna létre, ha valaki nem akarta, hogy létrejöjjön, de létrejött, mert a gyárban a mérnök, az igazgató akarta. Az autó borítása fémlemezekből van. A fémlemezek nem jöttek volna létre a vasgyárban, ha valaki nem akarta volna. A vasércbányából se került volna az érc a kohóba, ha valaki nem akarta volna, a vasércbányába se került volna az érc, ha valaki nem akarta volna. Azért, mert nem tudjuk konkrétan, hogy ki Ő, azért még létezhet.
A másik nehéz kérdés, létezik e túlvilág, egy nem anyagi dimenzió. A körülüttünk levő világ kettős természetű, gondolok pl a számítógépekre, akik a kettes számrendszerrel működnek, o -1. Semmi sem létezne, ha nem létezne az ellentéte. Induljunk el a férfitől! Nem lenne értelme, hogy a férfi létezik, ha nem lenne az ellentéte a nő..Nem lenne értelme a felnőttek létezésének, ha nem lennének gyerekek. A férfiak, nők, gyerekek csoportja az emberiség, ami értelmetlen lenne, ha nem lenne állatvilág. A tágabb értelemben vett állatvilágnak nem lenne értelme, ha nem létezne növényvilág. Az élővilág értelmetlen lenne, ha nem létezne élettelen világ. Az anyagi világ is értelmetlen lenne, ha nem létezne az anyagnélküli világ, a másvilág, a túlvilág. A legkülönbözőbb,egymástól elkülönülten létrejött vallások mindegyikében létezik. A tudomány világában ha két egymástól elkülönülten dolgozó két tudós ugyanarra az eredményre jut, a felfedezést igaznak fogadjuk el. A bíróságon két különálló tanú egybehangzó vallomása bizonyító értékü. Miért pont a túlvilág megítélése ne lenne így!
Amit elgondoltam, nem biztos, hogy igaz, de az sem biztos, hogy nem igaz. Aki be tudja bizonyítani, tegye! Aki cáfolni akarja, vagy tudja, cáfolja!
